Személyes Vállalkozói Mentorprogram szakmai nyitórendezvény – Oklevél a mentoroknak

December 4-én került sor az Országos Vállalkozói Mentorprogram alprojektje, a SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány által menedzselt Személyes Vállalkozói Mentorprogram szakmai nyitórendezvényére. Az eseményen átadták a Személyes Vállalkozói Mentorprogramban eddig kiválasztott mentorok megbízását jelképező oklevelet is.

Megtelt a MEMO (Mesterek és Módszertanok háza) nagyterme december 4-én, az Országos Vállalkozói Mentorprogram Személyes vállalkozói mentorálás alprojektjének szakmai megnyitó eseményén. Az ország minden részéből érkeztek a mentorok és a mentoráltak, valamint a SEED Alapítvány partnereit képviselő vendégek, hogy meghallgassák az előadásokat, és tovább ismerkedjenek a mentorálás folyamatával.

A megjelenteknek először Szepesi Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős helyettes államtitkára beszélt a kormányzat közelmúltban elfogadott kkv-stratégiájáról. Amint elmondta, a stratégia összeállítását hosszú konzultációs folyamat előzte meg az érintettekkel, azaz a kis- és középvállalkozásokkal, amelyek mégis csak a legjobban tudják, mire van szükségük. A stratégia többek között olyan alapelveken nyugszik, mint hogy a cégeknek a működésükhöz szükséges kereteket kell biztosítani, nem pedig megmondani nekik, hogy mit csináljanak, valamint, hogy jó vállalkozásfejlesztés csak együttműködésben valósulhat meg, ezért meg kell találni az együttműködés lehetőségeit.

Két fő célt fogalmaztak meg az anyagban. Az egyik, hogy a kiemelkedő növekedési potenciállal rendelkező kkv-knak minden támogatást meg kell adni a fejlődésükhöz; a másik, pedig hogy a teljes kkv-szektor számára biztosítani kell a kiszámítható működési kereteket.

A stratégiának hét alappillére van: a vállalkozóbarát szabályozási és adózási környezet megteremtése; a kkv-k üzleti környezetének és az e-kormányzat eszközeinek fejlesztése; a kkv-k fejlődési képességének, innovációs és digitális teljesítményének erősítése; a vállalkozások finanszírozáshoz jutásának ösztönzése; a nemzetköziesedésük elősegítsége; a szükséges tudás megszerzésének biztosítása; a kkv-k generációváltása.

A helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy a szükséges tudás megszerzésének egyik módja a mentorálás, amely a mentor és a mentorált együttműködéséről, együttgondolkodásáról szól.

Szepesi Balázs

Balla Gergely, az Országos Vállalkozói Mentorprogram (OVM) projektvezetője a program lényegét és célkitűzéseit ismertette a hallgatósággal. Hangsúlyozta, hogy az OVM keretében nem pénzt, hanem tudást kapnak a vállalkozók, mégpedig azoktól, akikben a legjobban bíznak: másik vállalkozóktól. Az OVM négy alprojektből áll, amelyek közül a legfontosabb a mentorálás. Ez két részre oszlik, egyfelől a szakmai mentorálásra (beszállító-fejlesztés, exportpiacra lépés segítése), másfelől a személyes mentorálásra. A szakmai mentorálásban cégek segítenek cégeknek, a személyes mentorálásban pedig vállalkozók vállalkozóknak. A program 2020 végére tervezett lezárásakor 200 személyes mentorálási folyamatnak kell végbemennie, illetve 150-240 exportfejlesztési stratégiának és ugyanennyi beszállító-fejlesztési tervnek kell megszületnie.

Balla Gergely

Az OVM további alprojektjei a pénzügyi és vállalkozói szemléletformálás, melynek során e-learning tananyagok és személyes tanácsadás keretében segítik a vállalkozások pénzügyi, általános vállalkozói, beszállítói kompetenciáit fejlesztő és külpiacra lépést segítő ismereteinek bővítését. A programelem eredményeként 1500 finanszírozási tervkészül el. A mentorálásban résztvevő mentoráltak mindegyike számára lehetőség van részt venni ezeken képzéseken és tanácsadásokon is, így növelve a mentorálási folyamat sikerességét.

Lakatosné Lukács Zsuzsanna, a SEED Alapítvány ügyvezető igazgatója a Személyes Vállalkozói Mentorprogram kiválasztási tapasztalatait osztotta meg a hallgatósággal. Elmondta: mind a mentorok, mind a mentoráltak kiválasztása három lépcsőben történik: először is azt vizsgálja meg a SEED Alapítvány, hogy a programba jelentkezők megfelelnek-e a programban való részvételhez szükséges objektív feltételeknek. Ezt követően a jelentkezési lapon megadott információk alapján megnézi az aspiránsok motivációját, jövőképét, a program iránti elkötelezettségét, vállalkozói attitűdjét és a vállalkozás érettségét. A harmadik lépcső a személyes interjú, ahol a korábbi információk kiegészülnek a jelöltekről szerzett benyomásokkal, illetve bizonyos többletinformációkkal.

Lakatosné Lukács Zsuzsanna

A kiválasztási tapasztalatokról szólva elmondta, hogy a programba jelentkező mentorokról általában kijelenthető, hogy nagy vállalkozói és piaci tapasztalattal, erős kapcsolatrendszerrel rendelkeznek. A motivációjuk sokrétű, és természetesen a tényezők átfedik egymást: van, aki azért jelentkezett, mert annak idején neki is nagyon jó lett volna, ha egy tapasztaltabb vállalkozó segítette volna; mások szeretnének visszaadni abból, amit kaptak; megint mások új kapcsolatokat szeretnének építeni, vagy éppen erkölcsi elismerésre vágynak. Sokan hangsúlyozták, hogy ez a program egyben az ő társadalmi felelősségvállalási programjuk.

A fiatal vállalkozók azért jelentkeznek mentoráltnak, mert szeretnék növelni az árbevételüket, az ügyfeleik számát, általában a forgalmukat. A mentortól stratégiai kérdésekben, az üzleti folyamatok optimalizálásában várnak segítséget, illetve szeretnének jobban belelátni abba, mit jelent a vállalkozói létforma. Az önbevalláson alapuló kompetenciamérés szerint a fiatal vállalkozók kifejezetten erősnek érzik magukat a kreativitásban, jónak a kockázatvállalásban, viszont inkább gyengének a kapcsolatteremtésben.

A női vállalkozók, mint mentoráltak, ugyanazokban a tényezőkben szeretnének fejlődni, mint a fiatalok (árbevétel, forgalom, ügyfélszám), hasonló ügyekben, kérdésekben várnak segítséget, mint az említett kör, azzal a különbséggel, hogy őket nem a vállalkozói létforma kérdései izgatják, hanem az, hogy miképpen tudják marketing eszközökkel a lehető legjobban, leghatékonyabban megtámogatni a vállalkozásukat. Ami a kompetenciákat illeti, a hölgyek inkább kerülik a kockázatokat, jó a kapcsolatteremtő képességük, teljes mértékben felvállalják a vállalkozói létet és nagyon önállók.

A generációváltás előtt álló vállalkozások kiválasztási tapasztalataira térve Lakatosné Lukács Zsuzsanna kiemelte, hogy ez egy speciális problémákkal bíró kör, ezért az igényeik eltérnek az előzőekben taglalt vállalkozói rétegekéitől. Ezek a cégek a stratégiai tervezésben, a jogi problémáik megoldásában, a változások kezelésében várnak segítséget a mentortól. Személyes vezetői támogatásra, tudásmegosztásra van szükségük. Amiben pedig fejlődni szeretnének, az a problémamegoldás, a kommunikáció, a jövőtervezés, a bizonytalanság és a változás megfelelő kezelése. Általában nem kidolgozott még náluk az átadás-átvétel folyamata, illetve a lehetséges külső személyek bevonásának feltételei.

Az előadásokat követően ünnepélyes pillanat következett: Szepesi Balázs és Lakatosné Lukács Zsuzsanna − egy oklevél formájában − átadta a megbízólevelüket a programban eddig kiválasztott mentoroknak.

A délelőtti program utolsó felvonásaként mentorok és mentoráltak beszélgettek a mentorálási folyamat mibenlétéről, gyakorlati megvalósításának lépéseiről, sikerességének legfontosabb tényezőiről. A kerekasztal-beszélgetésben a felkért mentorok és mentoráltak először személyes motivációjukról szóltak: segítés, fejlődés és a tapasztalatok továbbadása mellett mindkét fél számára a tanulásról is szól a mentorálási folyamat. Mi kell a sikerhez? − tették fel magunknak és egymásnak is a kérdést. Többek között közös hullámhossz, bizalom, inspiráló kapcsolódás, folyamatos fókuszáltság – hangzott el.

A beszélgetésen szó esett a célkitűzés fontosságáról, s egy röpke szavazás során kiderült, hogy a közönség soraiban ülő mentoráltak egy része határozott célokkal kezdi meg a mentorálási folyamatot, többségük pedig elsőként épp az irányok finomításában várja a mentorok segítségét. A színpadon olyanok is helyet foglaltak, akik már mentor-mentorált párt alkotnak, és az előzetes egyeztetésekkel el is kezdték folyamatukat. Így a jelenlévők első kézből kaptak ötleteket a kezdő lépésekkel, a folyamat indításával kapcsolatban. „Fontos, informatív, hasznos eszmecsere volt” – hangsúlyozta a beszélgetést moderáló Bús Borbála, a SEED Alapítvány kiválasztási interjúkat vezető szakértője.

A délutáni program során részben az eddig mentort még nem választott mentoráltak, valamint a még szabad kapacitásokkal rendelkező mentorok ismerkedtek egymással, részben pedig a már párra lelt mentorok és mentoráltak tudhattak meg többet a mentorálási folyamatot támogató IT-rendszerről.

Ennek a körnek bemutatkozott az időközben felállt, négyfős szupervízori stáb, amelynek vezetője, koordinátora Szabó Zsófia, a SEED Alapítvány munkatársa. Ő elmondta, hogy a szupervízorok felügyelik majd a mentorálási folyamatokat, és szükség esetén beavatkoznak, annak érdekében, hogy a folyamat a kijelölt irányban és a meghatározott módon haladjon.