Fiatal Vállalkozók Hete beszámoló

Beszámoló "A sikeres nő". c. rendezvényről

A SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány és a Társadalmi Nem- és Kultúrakutató Központ 2008. november 19-én, a Budapesti Corvinus Egyetemen több mint 60 érdeklődő részvételével tartotta meg „A sikeres nő" c. konferenciát. A félnapos rendezvény célja az volt, hogy a közép- és felsőoktatásban tanuló lányokat, a pályakezdő nőket és a szülésről visszatérő anyákat vállalkozásra bátorítsa. A programra a Fiatal Vállalkozók Hete keretében került sor, amely egy Angliából kiindult, mára globálissá vált mozgalom.

A SEED Alapítvány kiemelt célcsoportja a nők. Minden rendelkezésre álló eszközzel támogatja az egyenlő esélyeket az üzleti életben, valamint a nők vállalkozóvá válását. Az interaktív programon a résztvevők közvetlenül kérdezhettek a felkért sikeres vállalkozónők tapasztalatairól. Betekintést kaptak a SEED a vállalkozónők helyzetével kapcsolatos kutatási eredményeibe. Szó volt a nők szerepéről és lehetőségeiről a tudományos életben. Természetesen ezt az alkalmat is megragadtuk arra, hogy egymással és a segítőkkel is kapcsolatot teremtsenek a leendő vállalkozónők.

Képgaléria 

A SEED kutatása során arra az eredményre jutott, hogy a nők diszkriminációja még mindig nagyon jelentős a hazai vállalkozói szférában. Laczkó Zsuzsa a SEED igazgató-helyettese ismertette, hogy a nők fizetése átlagosan még mindig kb. 15-16%-kal alacsonyabb, mint a férfiaké, és ez az olló magasabb jövedelmű állásoknál és az üzleti szféra esetében sokkal nagyobb. A nők kevésbé kockáztatnak, mint a férfiak: kevesebben vesznek fel hitelt és kevesebben mernek pályázni. A vállalkozónők a kutatás szerint pénzügyileg sikeresek, mégis kevésbé optimisták férfitársaikhoz képest. A vállalkozást sokkal tudatosabban, tervezett keretek között működtetik.

Az előadás letölthető innen: A vállalkozónők helyzete Magyarországon. Az előadás anyaga kizárólag forrásmegjelöléssel, illetve a szerző előzetes engedélyével használható fel.

Dr. Groó Dóra, a Tét Alapítvány ügyvezető igazgatója rávilágított arra, hogy amíg a felsőoktatásba belépők, kutatói pályán elindulók körében több nő van, mint férfi, ez az arány a szülés és az előmenetelbeli diszkrimináció miatt néhány év elteltével megfordul, és a nők jelentős hátrányba kerülnek. Ettől függetlenül kitart a mellett, hogy a nők számára nemcsak a hagyományos ún. női területek, szektorok nyújtanak lehetőséget a kibontakozásra, de versenyképesek lehetnek a tudomány, a kutatás és az innováció terén is. Ehhez azonban szükség van egy háttérből támogató női hálózat kialakítására, amelynek érdekében most hozták létre a Nők a Tudományban Egyesületet.

Az előadás letölthető innen: A nők helyzete a kutatás-fejlesztésben. Az előadás anyaga kizárólag forrásmegjelöléssel, illetve a szerző előzetes engedélyével használható fel.

A kerekasztal-beszélgetésben részt vevő, más-más területről érkező - marketing és PR tanácsadással, csokoládézó működtetésével, illetve hajtástechnikai termékek gyártásával foglalkozó - vállalkozónők osztották meg velünk sikerük történetét. Számos érdekes hozzászólás mellett Csíkné Dr. Kovács Klára a Karrier és Stílus Kft. ügyvezető igazgatója kiemelte, hogy kapcsolati hálón túl a biztos magánéleti háttérnek is nagyon fontos szerepe van. A Bervina Hajtástechnikai Kft. életében a vállalkozás alapját képező szabadalom megléte alapvető - tudtuk meg Bernáth Ágota tulajdonos-ügyvezető igazgatótól. Számára ez a szabadalom komoly érték, amelynek hasznosításáért minden nap örömmel kezd neki a munkának. Elmondása szerint sokat küzdött azért, hogy egy hagyományosan férfiak által dominált iparágban elérje, hogy nőként komolyan vegyék. Ma már a szakmában kivívta a kellő tiszteletet, sőt, néha kuriózumként kezelik azt, hogy nőként ide eljutott. Gróf Ágnes és Németh Zsuzsanna a belvárosi Azték Choxolat! nevű kávézó-csokoládézót működtetik. Ágnes és Zsuzsanna minden olyan vállalkozónak, aki társsal kíván üzletet indítani azt javasolták, hogy kössenek egy ún. szindikátusi szerződést, amely tulajdonképpen azt a pénzügyi, döntéshozatali fokot határozza meg, ameddig egymásban megbíznak. Zsuzsanna elmondta, hogy a hat év tapasztalata alapján ez a szerződés garantálta, hogy a barátság ne menjen tönkre, hogy ne legyenek végzetes viták. Ágnes azt emelte ki, hogy a vállalkozás indítása előtt nagyon fontos, hogy az illető alapos önismeretre tegyen szert, értse a saját belső motivációit és a reakcióit, így kiküszöbölhet olyan hibás döntéseket, amelyeket az élet más területén adódó problémák miatt üzleti kárt okoznak. Idő híján kevés szó esett az egészségről, de abban az összes hozzászóló egyetértett, hogy a rendszeres sport elengedhetetlen ahhoz, hogy fizikailag és lelkileg is bírják a terheket. Azt a szemléletet is magukénak vallották, hogy a vállalkozás sikere egyenlő az egészségi állapottal, hiszen az alapjaiban befolyásolja az üzletmenetet.

Szigethy Katalin a Naphegy Kiadó ügyvezető igazgatója megtartott előadásában a kockáztatásra bátorított mindenkit. Saját tapasztalatai alapján a belső megérzésre kell hallgatni, nem a közvetlen környezet - kockázatot elutasító - reakcióira. Megtudtuk, hogy a vállalkozás első kilenc könyvét úgy adta ki, például, hogy nem volt olyan magánember, se szakértő, aki bármilyen jövőt jósolt volna a könyveknek. Katalin mégis úgy döntött megpróbálkozik velük, végül a képes könyvek hatalmas sikert arattak, és számos utánnyomást megéltek. Még egy fontos dolog derült ki a Naphegy Kiadó történetéből: a legjobban úgy ismerhetjük meg saját fogyasztóinkat, ha a célközönségbe magunk is beletartozunk, vagyis mintha magunknak készítenénk a terméket. Katalin szerint tisztában kell lenni saját hiányosságainkkal és törekedni kell arra, hogy azt megpróbáljuk más módon pótolni, például egy jól megválasztott alkalmazott kapcsolati hálója nagyban hozzájárulhat a sikeres üzlethez.

A második kerekasztal-beszélgetés az online világról szólt. Wesselényi Andrea a www.sielok.hu tulajdonos-főszerkesztője, Majoros Zsuzsa a www.varrohaz.hu tulajdonosa és Soós Viktória a www.macska.tv vezetője beszélgettek arról, hogy hogyan lehet az internet világában boldogulni. Arra a hallgatói kérdésre, hogy miből élnek, azt a választ adták, hogy egyfelől a hirdetési felületek értékesítéséből, amihez elengedhetetlen a megfelelő keresőoptimalizálás, valamint egyéb kiegészítő jellegű, a honlaphoz kötődő szolgáltatásból. A Varróház esetében például folyamatosan varrótanfolyamokat tartanak. A meghívottak eltérő fázisában voltak az internetes üzletnek, a most elindult macska.tv nyomán hallhattunk a kezdeti problémákról, míg a varrohaz.hu és a sielok.hu esetében láthattuk, hogy hová érkezhet egy sikeres online üzlet. A sielok.hu esetében például már multinacionális vállalatok és médiaügynökségek a megrendelők, ami minőségi ugrást eredményez a hirdetési bevételekben.

A nőkről, akikhez szóltunk

Lassan, de biztosan terjed az a nézet a - felmérésünk szerint ebben konzervatívnak számító - hazai társadalomban, hogy a nők helye nemcsak a gyerek és a tűzhely mellett van. Távol vagyunk attól, hogy egyenlő esélyekről vagy hasonló statisztikai adatokról, azonos fizetésekről beszélhessünk férfiak és nők esetében, ennek ellenére vagy éppen ezért számos ok szól amellett, hogy a nők vállalkozzanak.

A SEED Alapítvány tapasztalatai szerint a fiatal pályakezdő nők, lányok fontos csoportot alkotnak. Ők ugyanis már sokkal öntudatosabbak, a fogyasztói társadalom játékszabályait jól ismerve hajlamosabbak az önálló tevékenységre, az eredmények érdekében a kezdeményező szerep felvállalására. Úgy gondoljuk, hogy nem csupán a vállalkozói szféra bővüléséhez járulhatnak hozzá az oktatási rendszerből a nagybetűs életbe kikerülő lányok, de a munkanélküliség társadalmi jelensége is csökkenthető azzal, hogy önállósodnak, az önmegvalósítás ilyen formáját választják.

Talán a fiatal nők körében a legnagyobb csoportot a szülésről visszatérők alkotják. A nagyvállalati, multinacionális környezetben kevéssé preferált a szülő korban lévő vagy a már gyerekes női munkavállaló, mert a munkáltatók attól tartanak, hogy nem lehet hosszú távon 100 százalékos teljesítményt várni tőlük. Egyre több anya dönt úgy, hogy megpróbálkozik valamiféle vállalkozással, egyfelől kényszerből, mert a részmunkaidő fogalma például hazánkban szinte ismeretlen, másfelől számot vetve az előnyökkel: egy vállalkozásban kamatoztathatja a nők híresen jó szervezőkészségét, precizitását, esztétikai érzékét, a barátságos légkör megteremtésének képességét, ráadásul a munkaidejét is megpróbálhatja a családnak megfelelően beosztani.