Mentorok és mentoráltak 5. - „Engem nagyon inspirálnak mások sikerei.”

Mentorok és mentoráltak 5.
„Engem nagyon inspirálnak mások sikerei.”

Patonai Ágnes már a főiskola elvégzése előtt is látott élő vállalkozót, hiszen az édesapjának jól működő, gyengeáramú megoldásokkal foglalkozó cége volt. Mivel azonban őt a minőségirányítás nyűgözte le, a diploma megszerzése után úgy gondolta, olyan vállalatnál szeretne dolgozni, amelyik minőségirányítási rendszerek kialakításával, bevezetésével is foglalkozik. Gyorsan ráébredt azonban arra, hogy az alkalmazotti létet nem neki találták ki, ezért egy-két próbálkozás után megalapította saját, azóta is sikeres cégét.

Mielőtt vállalkozó lettél, kipróbáltál egy-két céget alkalmazottként. Miért fordítottál hátat az alkalmazotti létnek?

Először annál a multinacionális vállalatnál helyezkedtem el, ahol korábban gyakornok voltam. Mindössze nyolc hónapig bírtam. Több oka is volt annak, hogy ilyen gyorsan távoztam. Egyfelől nagyon-nagyon alacsony volt a fizetésem, még az ösztöndíjamnál is lényegesen alacsonyabb. Másfelől az sem tetszett, hogy, ha volt munkám, ha nem, a munkaidőmet ki kellett tölteni. Ráadásul sokáig nem is tudtak elég feladatot adni, ezért haszontalannak, feleslegesnek éreztem magam. Harmadsorban az akkori főnököm nem engedte, hogy minőségirányítással foglalkozzam. Márpedig én ezért csatlakoztam a céghez. Ő viszont marketingest akart faragni belőlem. Egy olyan cégnél, amelyiknek hivatalosan nem is volt marketing tevékenysége. Egy diplomával és három nyelvtudással tehát marketing-asszisztensként címlistákat frissítettem és névbélyegzővel láttam el hírleveleket. Ráadásul pont ősszel csatlakoztam, hamarosan jött a tél, úgyhogy reggel sötétben mentem be, este pedig sötétben jöttem el. Napközben pedig egy olyan íróasztalnál ültem, amelyik egy tűzfalra nézett.

Amíg ott dolgoztam, végig azon gondolkodtam, hogyan tudnám hasznosan eltölteni az időmet. Plusz feladatokat kerestem, amikkel fejleszteni tudtam magam: szakcikkeket írtam különböző minőségügyi blogokba, háttérmunkával segítettem a tanácsadók tevékenységét. Nem akartam csak ülni, arra várva, hogy valaki majd csak megmondja, mit csináljak. Ez az igény már a vállalkozás irányába mutatott, mert az úgy működik, hogy ha van munka, akkor intenzíven dolgozol, ha pedig éppen nincs, akkor lehet, hogy kimész a strandra.

Ezután egyből vállalkozásba fogtál, vagy próbálkoztál még valahol?

Egyszerre csináltam a kettőt. Beálltam egy magyar tulajdonban lévő tanácsadó céghez alvállalkozónak. Amikor viszont emiatt céget akartam alapítani, apukám azt javasolta, vásároljam meg a nyugdíjba vonuló társa üzletrészét. Így lett a miénk családi vállalkozás, amelyben jól elkülönült, hogy ki mit csinál, és az is, hogy kinek mennyi bevétele van. A cég egyébként azóta is él és működik, ma már kizárólag tanácsadással foglalkozik.

Nagyon sok fiatal, kezdő vállalkozónak okoz nagy gondot az ügyfélszerzés. Te is fiatalon kezdted el a vállalkozást, neked is ügyfelekre volt szükséged. Nem volt nehéz az ügyfélszerzés?

Említettem, hogy a multi után egy magyar tanácsadó cégnél folytattam a pályámat. A vállalkozásnak és vezetőjének jó neve volt a szakmában, ezért nem volt gond ügyfelet szerezni. Ez eleinte nem tartozott a feladataim közé. Kezdetben egy tapasztalt kolléga tanácsadó-asszisztense voltam, s azokban a munkákban segítettem, amiket ő vagy a főnökünk szerzett. Ezek a feladatok nyilvánvaló módon növelték a szakmai önbizalmamat, ami később segített az ügyfélszerzésben. Mert az azért elvárás volt, hogy mi, fiatalok is szerezzünk ügyfeleket. Én ebbe beleálltam, kinéztem magamnak egy ügyfélszegmenst, és elkezdtem ezt a kört becserkészni. Leveleket írtam, telefonáltam, tárgyaltam. Nagyon sok kudarc ért, a legtöbb találkozóból nem lett üzlet, de néhány esetben sikerült megszerezni az ügyfelet, és ez nagyon inspirált.

Végül miért döntöttél úgy, hogy saját céget alapítasz?

A munkahelyemen előfordultak fizetési problémák, volt olyan, hogy a megbízás után több mint fél évvel kaptam csak meg a megbízási díjamat, holott tudtam, az ügyfél már régen fizetett. Ezt a helyzetet nehéz volt kezelni, s úgy gondoltam, az a legjobb, ha önmagam és az ügyfél közül kiiktatom a harmadik felet. Nagyon kulturáltan váltunk el a cégtől, sokáig kaptam még tőlük megbízásokat.

Milyen érzés volt egyszer csak ott állni egyedül az üzleti világban?

Én ezt nem ilyen drámaian éltem meg. Örültem annak, hogy végre nem függök másoktól, és többet tehetek magamért. Nagyon élveztem, felszabadulásként éltem meg a vállalkozói létet.

Vállalkozóként melyik tulajdonságodat, tulajdonságaidat tartod fontosnak?

Az első a kezdeményezőkészség. A másik, hogy én nagyon sok helyzetben nem a nehézséget vagy a problémát látom, hanem a lehetőséget. Nagyon fontos számomra a kitartás. Éppen a napokban olvastam egy idézetet az egyik ügyfelem Facebook-oldalán: „Nem akkor éred el céljaidat, ha belekezdesz valamibe, hanem akkor, és csakis akkor, ha kitartasz mellette” (Gaszt Attila, GIA Form Kft.). Teljesen egyetértek. A vállalkozók nagyon sok ötlettel keresnek meg bennünket is, de nem az a lényeg, hogy az ötlet igazán jó-e, hanem az, hogy mit és mennyit hajlandó megtenni az ember azért, hogy az ötletből valóság legyen.  

Te már a SEED Alapítvány előző mentorprogramjában is részt vettél, és a Személyes Vállalkozói Mentorprogramban is mentori szerepet vállalsz. Mi motivál arra, hogy az egyébként nem kevés saját munkád mellett még másokat is támogass a vállalkozásukban?

Engem nagyon inspirálnak mások sikerei. Olyan fajta ember vagyok, aki nemhogy nem irigykedik akkor, ha valaki eredményes, hanem örül annak, hogy vannak olyan emberek, akik hozzá hasonló lelkesedéssel és elszántsággal végzik a dolgukat. Ha az ő sikerükhöz én bármennyit hozzá tudok tenni, az számomra is rendkívül motiváló. Én ebből töltődöm.

A SEED Alapítvány korábbi mentorprogramjában két mentoráltam volt. Egyikük nem sokkal a program megkezdése után kiköltözött Londonba, és úgy döntött, hogy ott nem hoz létre saját építészirodát, hanem alkalmazott lesz egy már működőben. Én azt is eredménynek könyvelem el, hogy a beszélgetéseink során kiderült számára, nagyobb biztonságban érzi magát alkalmazottként, mint vállalkozóként.

A másik akkori mentoráltam egy társával vágott bele egy papíripari vállalkozásba, de rövid idő után egyedül maradt, mert a társa terhes lett, és elment szülni. Hobbi szinten folytatta a vállalkozást, és nagyon szép merített papírokat készített. Örültem, hogy részese lehettem ennek a hagyomány- és értékőrző vállalkozásnak.

Van-e már mentoráltad a Személyes Vállalkozói Mentorprogramban?

Igen, az a nagy megtiszteltetés ért, hogy a bükki füvesember, Szabó Gyuri bácsi lánya, vagyis a cégének a vezetője választott mentorául. Gyuri bácsi munkásságát régóta követem, iszom a teáit, ezért is örültem ennek a találkozásnak. Utána még hárman kerestek meg. Én ugyan csak egy mentorálási folyamatot terveztem magamnak, de most azt érzem, valamilyen formában mind a négy jelentkezővel szívesen működnék együtt. Mivel két leendő mentorált az enyémhez hasonló tevékenységet folytat, akár közös munkát is el tudok képzelni velük.

Bognár Károly