TEMM konferencia beszámoló

A mikrovállalkozók is sokat tehetnek az esélyegyenlőségért

A SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány 2008. június 26-án tartotta „Mikrovállalkozás, növekedés, foglalkoztatás, esélyteremtés" című konferenciáját, amelyre olyan mikrovállalkozókat vártunk, akik számára fontos az esélyegyenlőség kérdése. A konferencia bemutatta, hogy hogyan lehet az üzleti hatékonyság megtartása mellett a foglalkoztatás révén esélyt teremteni a hátrányos helyzetű csoportok számára. A program a „Teremts esélyt magadnak és másoknak" című projekt záró rendezvénye, amelyet az Egyenlő Esélyek Mindenki Számára Európai Év és az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogat.

A KSH adatai szerint a legalább egy alkalmazottal rendelkező gazdasági szervezetek 86 százaléka - 10 főnél kevesebbet foglalkoztató - mikrovállalkozás. Nagyságrendjük alapján a mikrovállalkozásoknak kiemelt jelentősége lehetne a munkahelyi esélyegyenlőség előmozdításában, ám a tapasztalatok szerint alig gondolnak rájuk az esélyegyenlőségre érzékeny szemlélet terjesztése során. Elsősorban azért, mert a vállalkozási szektorban dolgozó foglalkoztatottaknak egyelőre csak 20 százalékát alkalmazzák.

Elterjedt az a vélekedés, hogy mivel maguk is esélyhátrányban vannak, nem várható el tőlük, hogy élen járjanak az esélyegyenlőség előmozdításában. Az Európai Unió lisszaboni célkitűzései ismeretében azonban nem feledkezhetünk meg az általuk képviselt óriási foglalkoztatási potenciálról. A gazdaság versenyképessége szempontjából kiemelkedő jelentősége van a mikro- és kisvállalkozói réteg megerősítésének. Az élénkebb aktivitás a munkaerőigény növekedéséhez vezet, és lehetővé teszi a vállalkozások és a munkanélküliséggel küzdő hátrányos helyzetű csoportok egymásra találását, az esélyegyenlőség érvényesülését.

A rendezvény fő témája, hogy mikrovállalkozói szinten hogyan lehet a foglalkoztatásban érvényesíteni az esélyegyenlőség elveit - szem előtt tartva az eredményességet. A konferencia hasznos tudnivalókkal, információkkal szolgál mind a mikrovállalkozások működtetőinek, mind a munkaerőpiacon hátrányos helyzetű munkavállalóknak, illetve az őket segítő szervezeteknek. A rendezvényen bemutatkoznak a hátrányos helyzetűeket munkába (vissza)segítő szervezetek képviselői, mikrovállalkozók számolnak be pozitív és negatív tapasztalataikról. A SEED Alapítvány itt mutatja be a mikrovállalkozók számára készített gyakorlati esélyegyenlőségi foglalkoztatási kézikönyvét is. Ez utóbbi számos praktikus információt tartalmaz a legfontosabb jogszabályi előírásoktól a pályázatokon keresztül az igénybe vehető támogatásokig.

A mikrovállalkozók gyakran túlterheltségük ellenére sem vesznek fel új munkaerőt. Ennek oka a bizalmatlanság, a magas közterhek, illetve a minőségi munkaerő megfizethetetlensége. Esetükben komoly kockázatot jelent, ha a munkaerő nem válik be, mivel nagy terhet ró a vállalkozásra az újabb munkatárs keresése, kiválasztása és betanítása. A konferenciát Horváth Anna, a SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány ügyvezető igazgatója nyitotta meg, és felhívta a figyelmet arra, hogy „A mikrovállalkozók többsége nincs tisztában azzal, hogy egy térben és időben rugalmasan működő szervezet számos előnnyel szolgálhat olyan munkavállalóknak, akik egy klasszikus munkahelyen családi körülményeik, élethelyzetük vagy bármely egyéb ok miatt nem tudnak elhelyezkedni. Ha az alkalmazás során a vállalkozók gondolnának a hátrányos helyzetűekre, az jelentősen megnövelné a kiválasztás merítési bázisát, ugyanakkor hosszú távon elkötelezett, lojális munkaerőre tehetnének szert egy mindkét fél igényeit figyelembevevő, rugalmas munkavégzési forma kialakításával. A mikrok így korlátozottabb anyagi eszközeikkel is erősíthetik alkalmazottaik lojalitását, ami számukra kulcsfontosságú."

A „Teremts esélyt magadnak és másoknak programot!" a SEED Alapítvány munkatársa, Graczka Sylvia mutatta be, kitérve a projekt során összegyűjtött vállalkozói tapasztalatokra. Ezután az Alapítvány eddigi kutatásaiból és a több mint másfél évtizedes működése során összegyűjtött tapasztalataiból a mikrovállalkozásokra vonatkoztatható tanulságokat tette közzé az ügyvezető igazgató. Előadása során a közönség számos tényszerű információval, statisztikai adattal lett gazdagabb. A szót Keveházi Katalain, a Jól-Lét Alapítvány ügyvezetője vette át, aki a kisgyerekes anyák, szülők problémáira fókuszált. Beszámolt az Alapítvány munkaerő-közvetítői tevékenységéről, és az említett társadalmi csoport munkaerőpiaci problémáiról, kiemelve, hogy a nyugat-európai gyakorlattal ellentétben hazánkban szinte ismeretlen a részmunkaidő fogalma. Csapó Gábor a fogyatékossággal élők munkaerő-közvetítésével foglalkozó Motiváció Alapítvány tevékenységéről és az évek során összegyűlt tipikus problémákról, a munkaviszony során adódó kritikus pontokról adott összefoglalót. A Fővárosi Esélyegyenlőségi Módszertani Iroda projektmenedzsere, Vucskó Bernadett folytatta az előadások sorát az alkalmi munkavállalói kiskönyvet bemutató, a gyakorlati tudnivalókra is kitérő prezentációval. Orbán Péter a Napra-Forgó Rehabilitációs Kht. ügyvezető igazgatója betekintést nyújtott szervezetük működésébe, így a mindennapok valóságában ismerhettük meg, hogy milyen hátrányos helyzetűekkel együtt dolgozni. A délutáni programot Kürthy Judit Klára az Extra Szendvics ügyvezető igazgatója kezdte, aki részvevője volt a SEED Alapítvány által szervezett februári szombathelyi workshopnak. Elmesélte, hogy a workshop óta elindított vállalkozásában milyen tapasztalatokat szerzett azzal, hogy két hátrányos helyzetű munkanélkülit alkalmazott. A másik gyakorlati beszámolót Horváth Anna tartotta, aki az alapítványi tevékenysége mellett olyan családi vállalkozó is, akinek az esélyérzékeny alkalmazás központi kérdés. Az előadó az évek alatt, a legkülönfélébb hátrányos helyzetűek foglalkoztatásából összegyűlt pozitív tapasztalatokat és az elkerülendő buktatókat összegezte. Az esélyegyenlőségi kézikönyv bemutatóját hallhattuk az esemény zárásaként Sellei Annától, a SEED Alapítvány projektmunkatársától, amely az összes általunk összegyűjtött jó gyakorlat összefoglaló dokumentációja, így a hallgatók szervezett struktúrában tekintették át a korábban érintett témákat.

Az előadások anyaga: 

  • A „Teremts esélyt magadnak és másoknak!" projekt előzményei, háttere, megvalósulása és tapasztalatai - Graczka Sylvia, projektmunkatárs, SEED Alapítvány
  • Néhány szó a mikrovállalkozásokról a SEED Alapítvány kutatásai és empirikus tapasztalatai tükrében - Horváth Anna, ügyvezető igazgató, SEED Alapítvány
  • Gyerek van? - Anyabarát foglalkoztatás a mikrovállalkozásoknál, Keveházi Katalin, ügyvezető, Jól-Lét Alapítvány
  • Megváltozott, de nem elveszített (munkaképesség): a mozgássérültekben rejlő foglalkoztatási potenciál mikrovállalkozói szempontból, Csapó Gábor, a munkaerő-piaci szolgáltatás vezetője, Motiváció Alapítvány
  • A mikrovállalkozók tipikus foglalkoztatási problémája a szezonalitás: megoldás az alkalmi foglalkoztatás. A KÖZ-PONT Munkaerő Közvetítő Iroda bemutatása -
    Vucskó Bernadett, projektvezető, Fővárosi Esélyegyenlőségi Módszertani Iroda
  • A Napra-Forgó tevékenységének bemutatása Orbán Péter, ügyvezető igazgató, Napra-Forgó Kht.
  • Mikrovállalkozó, aki már induláskor tudatosan épített az esélyegyenlőségben rejlő lehetőségekre - Kürthy Judit Klára, ügyvezető igazgató, Extra Szendvics Kft.
  • Mit tehet egy mikrovállalkozás az esélyegyenlőség előmozdításáért és megéri-e neki? Gyakorlati tapasztalatok - Horváth Anna, ügyvezető igazgató, SEED Alapítvány, családi vállalkozó
  • Esélyegyenlőségi kézikönyv mikrovállalkozások számára: praktikus segítség a foglalkoztatásban, a növekedésben - Sellei Anna, projektmunkatárs, SEED Alapítvány

Elkészült az Esélyegyenlőségi kézikönyv mikrovállalkozók számára

A projekt végterméke egy útmutató mikrovállalkozások számára. A kézikönyv „Esélyegyenlőségi kézikönyv mikrovállalkozások számára" címmel, "Segítség a foglalkoztatáshoz, segítség a növekedéshez" alcímmel jelent meg. A téma elméleti hátterének kidolgozása után a végleges változatba integráltuk a workshopokon elhangzott mikrovállalkozók problémáinak, véleményének gyakorlati tanulságait. Más szóval a könyv két modulja ugyanazt az információhalmazt kétféleképpen dolgozza fel: egyszer inkább elméleti, egyszer pedig inkább gyakorlati irányból. Az első feldolgozás végigmegy az esélyegyenlőség szabályozásán az Európai Unióban, illetve Magyarországon, és végigveszi, hogy mindez milyen kötelezettségeket és lehetőségeket jelent egy mikrovállalkozás számára a vállalkozás különböző területein. A másik feldolgozás pedig két olyan gyakorlati, a mikrovállalkozások számára (is) életbevágó területet foglal össze az esélyegyenlőség szempontjából, mint a munkáltatói kötelezettségek és a mikrovállalkozóknak (is) szóló foglalkoztatást segítő támogatások. Az elméleti modulba nem kerültek napi aktualitások (pl. aktuális jogszabályok, pályázati lehetősé-gek), míg a gyakorlati modulba igen. Így a kézikönyvnek van olyan része, amely hosszú időn át aktuális lesz, ugyanakkor a másik részét feltehetően évente aktualizálni kell majd.

A kézikönyv teljes anyaga letölthető a projekt összefoglaló oldaláról!

A kiadvány szabadon terjeszthető, tartalma forrásmegjelölés mellett idézhető. Irodánkban (1024 Budapest, Rómer F. u. 22-24.) a kézikönyv nyomtatott változatát is át lehet venni.

A közönség által kitöltött értékelőlapok alapján különösen sikeresnek tartjuk a rendezvényt. A résztvevők 89%-a hiánypótlónak tartja a konferencia témáját, a szervezéssel 93%-uk, a rendezvény helyszínével, környezetével a résztvevők 80 %-a volt elégedett. Személyes karrierjéhez a résztvevők 82%-a hasznosnak tartotta a konferencián hallottakat.

Sajnáljuk, de az esélyegyenlőségi fórum a konferencia óta bezárt.
A TEMM projekt aloldala