Kép: finn rendezvény
A beszélgetések során különösen fontos kérdésként merült fel a gyermekellátási rendszer rugalmasságának hiánya, valamint az AI-ban rejlő lehetőségek és kockázatok a női vállalkozások kontextusában.
A Upskilling pathways for REsiliency in the post-Covid era for FEMale Entrepreneurs (továbbiakban RE-FEM) projekt egyik fontos módszertani eleme volt a World Café eseménysorozat, amelyet a partnerországok 2025 tavaszán szerveztek meg. A cél az volt, hogy a különböző nemzeti kontextusokban feltérképezzük a női vállalkozók előtt álló legfontosabb akadályokat, lehetőségeket és támogatási igényeket. A rendezvények során a projektpartnerek sokféle megközelítésben, de hasonló tematikai súlypontok mentén vitatták meg a női vállalkozásfejlesztés kulcskérdéseit.
A spanyol partner, az AEFPA, Resilience of Women-led Businesses címmel rendezte meg eseményét május 21-én. A résztvevők – különböző szektorokból érkező női vállalkozók, szakértők és intézményi szereplők – moderált asztalbeszélgetéseken vitatták meg, hogy a nők által vezetett vállalkozások mennyire reziliensek, különös tekintettel az alulreprezentált szektorokra. Az eseményt pozitívan értékelték a résztvevők, dicsérve a módszertan rugalmasságát és a valódi párbeszéd lehetőségét. Javaslatként fogalmazódott meg a férfiak bevonása a jövőbeni megoldásorientált fórumokba.
Kép: spanyol rendezvény
Erdélyben a Sapientia Egyetem szervezte meg a rendezvényt május 22-én, egy kisebb településen, amely – bár logisztikai kihívást jelentett – nem akadályozta meg a magas szintű részvételt: két parlamenti képviselő és több polgármester is jelen volt. A beszélgetések rámutattak arra, hogy Romániában jelenleg nincs specifikusan női vállalkozóknak szóló támogatási program, különösen nem a vidéki térségekben. A politikai döntéshozók számára is új információként szolgált, hogy ez a célcsoport nem részesül célzott finanszírozásban – ez megerősítette a téma politikai napirendre vételének fontosságát.
Szlovákiában az SBA a Műszaki Egyetem vállalkozásfejlesztési inkubátorával együttműködésben valósította meg az eseményt, amelyen 23–28 fő vett részt, akik között jelen voltak a kormányzat, civil szervezetek, vállalkozónők és oktatási intézmények képviselői. A beszélgetések során olyan konkrét javaslatok is megfogalmazódtak, amelyek a projekt keretein túlmutatva hosszabb távú együttműködések és szakpolitikai lépések alapjául szolgálhatnak. A résztvevők elköteleződtek ezek továbbvitelében, és hangsúlyozták az esemény jelentőségét a kapcsolati hálók építése és a párbeszéd kialakítása szempontjából.
Kép: szlovák rendezvény
Szerbiában az IMP 27 fő részvételével (köztük 7 férfi) május 8-án tartotta meg eseményét. A földrajzi és társadalmi sokszínűség volt az egyik erőssége a szerb rendezvénynek: a résztvevők Észak- és Dél-Szerbiából, városi és vidéki térségekből érkeztek, köztük egy családi vállalkozás tagjai is. Bár az esemény hivatalos témái más fókuszok köré épültek, a beszélgetések során szinte minden asztalnál felmerült a nők által végzett láthatatlan munka kérdése. A civil és állami háttérrel rendelkező facilitátorok/moderátorok egyaránt hozzájárultak a beszélgetések mélységéhez, sikerességéhez.
Kép: Szerb rendezvény
Finnországban a Brand-Sofi által szervezett esemény egy elzárt, vidéki régióban zajlott. Az inkluzivitás jegyében az eseményt angol nyelven tartották, mivel egy résztvevő vietnámi származású volt, és nem beszélte a finn vagy a svéd nyelvet. A beszélgetések során különösen fontos kérdésként merült fel a gyermekellátási rendszer rugalmasságának hiánya, valamint az AI-ban rejlő lehetőségek és kockázatok a női vállalkozások kontextusában. A résztvevők terápiásnak nevezték a légkört – biztonságos, bizalmi közegben beszélhettek személyes tapasztalataikról.
A beszélgetések során különösen fontos kérdésként merült fel a gyermekellátási rendszer rugalmasságának hiánya, valamint az AI-ban rejlő lehetőségek és kockázatok a női vállalkozások kontextusában.
A bolgár RAPIV által szervezett esemény április 25-én hibrid formában valósult meg, hogy a fővárostól távol eső helyszín ellenére is bevonhatók legyenek a minisztériumi szereplők. Bár a rendezvény kezdetben a klasszikus World Café struktúrát követte, hamar természetes módon alakultak ki szabad beszélgetések, amelyek több mint két órán keresztül zajlottak.
Magyarországon 2025. április 16-án került sor a World Café rendezvényre a budapesti Egyszülős Központban. A rendezvényt a SEED Alapítvány és a HÉTFA Kutatóintézet közösen szervezte. Az eseményen 25 fő vett részt, akik nyolc különböző szervezetet képviseltek. A résztvevők többféle szektorból érkeztek: jelen voltak az akadémiai szféra, a közszféra, civil szervezetek, vállalkozásfejlesztéssel foglalkozó intézmények képviselői, valamint gyakorló vállalkozók is. Ez a szakmai sokféleség jelentősen hozzájárult a beszélgetések gazdagságához és hitelességéhez.
A beszélgetések öt kiemelt témakör köré épültek.
A nap végén plenáris szekcióban minden asztalvezető összefoglalta saját szekciójának legfontosabb megállapításait, amelyek alább olvashatók:
1. Digitális átállás – lehetőségek és kihívások
A digitalizáció a legtöbb vállalkozó számára főként online marketingeszközök alkalmazását jelenti. A vállalkozás egyéb folyamataiba (adminisztráció, ügyfélkezelés, pénzügyi tervezés) a digitális eszközök integrációja rendszertelen, sok esetben hiányos. A résztvevők igényt fogalmaztak meg gyakorlatorientált képzésekre, amelyek segítik a hatékonyabb digitális működést.
Kiemelték, hogy a digitális állami ügyintézés fejlesztése nélkül a vállalkozók digitális átállása is nehezített. Többen hangsúlyozták az adatbiztonság és a kiberbiztonság kérdésének fontosságát, amely témában hiányos tudással rendelkeznek.
A témával kapcsolatos ajánlások:
2. Befektetés és növekedés – külső és belső akadályok
A női vállalkozók gyakran szembesülnek egyszerre külső (intézményi előítéletek, befektetői bizalmatlanság) és belső (önbizalomhiány, tőkehiány) akadályokkal. A résztvevők kiemelték, hogy sok nő nem is mer támogatásért folyamodni, mert azt gondolja, úgysem kapná meg. A vállalkozásaikat gyakran élethelyzetek inspirálják – pl. gyerekvállalás után –, így azok célja nem feltétlenül a gyors növekedés.
A témával kapcsolatos ajánlások:
3. Láthatatlan munka – akadály vagy lehetőség?
A láthatatlan munkák – gyermeknevelés, háztartásvezetés, idősgondozás – különösen a nőkre hárulnak, és gyakran korlátozzák vállalkozási lehetőségeiket. Ugyanakkor a beszélgetésben elhangzott, hogy ezek a munkák olyan készségeket is fejlesztenek (időmenedzsment, szervezés, kommunikáció), amelyeket vállalkozásban is lehet kamatoztatni. Volt, aki például vasalószolgáltatásból indított sikeres franchise-vállalkozást.
A témával kapcsolatos ajánlások:
4. Vidéki vállalkozónők elszigeteltsége és közösségépítés
A vidéki nők gyakran kényszerből lesznek vállalkozók, a munkahelyek hiánya miatt az adott régióban. Bár első ránézésre a vállalkozás rugalmasságot kínál, a valóságban sok energiát igényel, és a nőkre továbbra is hárul a háztartás és a család. A helyi közösségek gyakran kritikusak a női vállalkozókkal szemben, és a tudásmegosztás lehetősége jellemzően nem elérhető.
Kiemelték, hogy a vállalkozónők egy része partnerei nyomására vagy támogatásával kezd bele a vállalkozásba (“business wife”), míg mások saját ötletből indulnak.
A témával kapcsolatos ajánlások:
5. Oktatás és vállalkozás – közösség, önbizalom, gyakorlati tudás
A formális vállalkozói oktatás önmagában nem elég. A résztvevők szerint a női vállalkozóknak nem „más tananyagra”, hanem más tanulási környezetre van szükségük: közösségre, mentorálásra, önbizalomnövelésre. Sokan hobbijukból (pl. kézművesség) indítanak vállalkozást, így az oktatásnak őket is el kell tudni érni.
A témával kapcsolatos ajánlások:
Összegzés
A magyarországi World Café esemény tapasztalatai rávilágítottak arra, hogy a női vállalkozások támogatása összetett, többszintű kihívás, amely egyaránt igényel gazdaságpolitikai, szociális és kulturális válaszokat. A résztvevők elkötelezettsége és aktív részvétele lehetővé tette, hogy a különböző szektorok képviselői érdemi párbeszédet folytassanak, és közösen alakítsanak ki releváns, gyakorlati javaslatokat.
A beszélgetések egyik legfontosabb tanulsága az volt, hogy a női vállalkozók támogatása nem valósítható meg egységes modell alapján: az élethelyzet, társadalmi háttér, földrajzi elhelyezkedés és az adott szektor sajátosságai mind jelentős hatással vannak a szükségleteikre és lehetőségeikre. Ennek megfelelően a támogatási rendszereknek rugalmasnak és testreszabottnak kell lenniük, figyelembe véve a nők sokszínű motivációit és élethelyzeteit.
A rendezvényen elhangzott javaslatok túlmutatnak az esemény keretein: nemcsak szakpolitikai inputként szolgálnak, hanem alapot adnak további kutatásokhoz, képzési programok fejlesztéséhez és helyi kezdeményezések kialakításához is. Helyi szinten kiemelt fontosságúvá vált a közösségépítés, a mentorálás, az önbizalom erősítése, valamint a digitális és pénzügyi ismeretek gyakorlatorientált fejlesztése – különösen a vidéki és gondoskodási területeken tevékenykedő női vállalkozók esetében.
A nemzetközi RE-FEM eseménysorozat többi állomásán is hasonló mintázatok rajzolódtak ki. Bár minden ország sajátos társadalmi és gazdasági környezetben vizsgálta a női vállalkozások helyzetét, a legfőbb kihívások mindenhol visszatértek: a láthatatlan gondoskodási munka túlterhelése, a pénzügyi forrásokhoz való egyenlőtlen hozzáférés, a digitális kompetenciák hiányosságai, valamint a megfelelő támogató ökoszisztéma – például mentorhálózatok, közösségek, információs platformok – nem elegendő jelenléte. A World Café formátum minden részt vevő országban hatékony eszköznek bizonyult ezeknek a problémáknak a feltárására, mivel lehetőséget adott arra, hogy különböző hátterű szereplők őszinte, nyitott párbeszédet folytassanak, és közösen dolgozzanak ki megoldási irányokat.
A nemzeti és nemzetközi szinten megfogalmazott ajánlások egyaránt megerősítik, hogy a női vállalkozásfejlesztés nem csupán gazdaságfejlesztési, hanem társadalmi kérdés is. A közösen megfogalmazott javaslatok nemcsak a RE-FEM projekt eredményeit erősítik, hanem fontos iránytűként szolgálhatnak a jövőbeli szakpolitikai döntések és programok számára. Mindezek alapján egyértelmű, hogy a női vállalkozók támogatása csak akkor lehet sikeres, ha az intézkedések rendszerszinten, egymást erősítő módon jelennek meg – az oktatástól a családpolitikán át a gazdaságfejlesztésig.
