Az Online Vállalkozói Fórum őszi évadának első beszélgetése a női vállalkozók helytállásáról szólt a tavaszi járványhelyzet idején. A Hétfa Kutatóintézet által készített tanulmányt Koltai Luca irodavezető és Geambasu Réka tudományos főmunkatárs mutatták be. Ahogy az a fórumbeszélgetéseken lenni szokott, a szakértők mellett a témában érintett vállalkozók is elmondják a tapasztalataikat. Ezúttal 2020. év legsikeresebb női vállalkozója díj két nyertese, Dohos Ágnes, az IDBC Cégcsoport ügyvezető partnere és Fábián Nóra, az Optikalász Optika tulajdonosa mesélték el a saját élményeiket.
Katona Melinda, a PWA elnöke, aki Lakatosné Lukács Zsuzsannával, a SEED Alapítvány ügyvezető igazgatójával közösen vezette a beszélgetést, azzal az útravalóval zárta a kört, hogy a járványhelyzet idején tanultakat, tapasztaltakat tegyük a mindennapi működésünk részévé. Ha előretekintve, megtartjuk a bevált módszereket, akkor egy későbbi hasonló szituáció már kisebb fennakadást és könnyebb átvészelést enged nekünk.
A válaszadó nők által vezetett vállalkozások 71%-át érintette negatívan a gazdasági válság. Közel tizedük (8%) számára lehetetlenné vált a tevékenységük gyakorlása, kétharmaduk szerint kisebb/nagyobb mértékben romlottak a kilátásaik, tizedük viszont úgy vélte, a járvány javította a cég üzleti lehetőségeit.
A szigorú korlátozások miatt a vállalkozónők elsősorban a hirtelen csökkenő bevétellel, visszaeső kereslettel, megbízásokkal találkoztak. De többen számoltak be olyan hatásokról is, amelyek hosszútávon megerősíthetik a vállalkozásukat, például az új termékek bevezetése, az online értékesítés bővülése vagy új piacok felfedezése.
A vállalkozónők sokféleképpen reagáltak a járvány hatásaira. A kérdőívre válaszolók körülbelül harmada alakította át tevékenységeit, ugyanennyien függesztették fel azokat, de az online értékesítés erősítése is a legfontosabb lépések közé tartozott. A munkaidő csökkentése, a karbantartási feladatok végzése és a dolgozók képzése is megjelent. A létszámcsökkentés a legkevésbé gyakori intézkedések közé tartozott: a válaszadók 9%-a nyilatkozta, hogy létszámcsökkentést hajtott végre.
Azok a vállalkozások, melyeket nem, vagy pozitívan érintett a válság, már korábban is gyakrabban használtak online eszközöket. Ezt az is befolyásolhatta, hogy azokat az ágazatokat érintette kevésbé a járvány, ahol a munka jellege lehetővé tette az online eszközök használatát, míg a járványintézkedések jobban érintették azokat az ágazatokat, melyek inkább igényelték a személyes jelenlétet.
A vállalkozónők kétharmada nem vett igénybe támogatást a járvány kapcsán. Mivel – mind itthon, mind külföldön – a női vállalkozók javarészt önfoglalkoztatók, illetve nem foglalkoztatnak másokat, így számukra a foglalkoztatási támogatás nem is lehetett opció. A hiteltörlesztés vagy a KATA megfizetésének felfüggesztési lehetőségével a válaszadók közel 15%-a élt.
A járvány idején a vállalkozónők 18%-a szinte csak magára számíthatott a gondoskodási feladatok megoldásában, míg 30%-uk a háztartási munkákat végezte szinte egyedül. A gyermeket nevelő válaszadók úgy érezték, a gondoskodási feladatok és háztartási feladatok átlagosan 70%-át végezték ők maguk.
A kisgyermeket nevelő vállalkozónők 39%-a nyilatkozott úgy, hogy a gondoskodási kötelezettségei növekedése miatt jutott kevesebb ideje a vállalkozására, míg az iskoláskorú gyermeket nevelő vállalkozónők 26%-a gondolkodott hasonlóan. Azok a nők, akik nem voltak főkeresők a családjukban, nagyobb mértékben áldozták be a vállalkozási tevékenységüket a gondoskodási kötelezettségeik miatt.
A válaszadók a járvány alatt egy átlagos hétköznapon átlagosan 1 órával kevesebb időt töltöttek a vállalkozásukkal és közel másfél órával többet a gondoskodási feladatokkal. A legnagyobb terheket az iskolás gyermeket nevelő vállalkozónők viselték, akiknek a gondoskodási és háztartási tennivalói több mint napi három órával nőttek.
