Izgalmas témák a fókuszban a szombathelyi toborzórendezvényen

A SEED Alapítvány május 27-én Szombathelyen, a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara székházában tartotta meg a Személyes Vállalkozói Mentorprogram keretében szervezett rendezvényét, amelyen több, vállalkozókat tömörítő szervezet képviselői is részt vettek. Az eseményen élénk eszmecsere alakult ki a magyar mikro- és kisvállalkozások jellemzőiről, a hiányszakmák tovagyűrűző hatásairól, a mentori szerep nyújtotta lehetőségekről.

 

Balogh Károly Zsolt, a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára köszöntőjében azt hangsúlyozta, milyen fontosak az ilyen programok általában a vállalkozók, és speciálisan a vasi vállalkozók számára is. Ígéretet tett arra, hogy minden lehetséges fórumon terjeszteni fogják a Személyes Vállalkozói Mentorprogram hírét.

 

Németh László, az Ipartestületek Országos Szövetségének elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a Magyarországon igen alacsony a vállalkozások túlélési rátája: a 2010-ben alapított társas vállalkozások 45,1 százaléka, míg az említett évben indult egyéni vállalkozók mindössze 27,1 százaléka tevékenykedett 2015-ben. A szövetkezetek túlélési rátája még alacsonyabb, mindössze 26,4 százalék. Éppen azért van szükség a Személyes Vállalkozói Mentorprogramra, mert segíteni kell a mikro- és kisvállalkozásokat versenyképességük, hatékonyságuk növelésében, ami a túlélés egyik feltétele. Ebben a folyamatban nagyon fontos a kommunikáció, jól és részletesen ki kell fejteni, hogy mit kaphat a mentorált vállalkozó egy ilyen programban. Németh László egy nagyon érdekes szempontra is rámutatott: a generációváltásnak egyben a szakmák átadását is jelentenie kell. Mert hiába fejlődik a borkultúra Magyarországon, ha nincs megfelelő kádárképzés, hiába akarjuk fejleszteni a lovas kultúrát, ha hiányszakma a nyeregkészítő, és hiába vannak nemzetközi hírű cipészeink, ha nincsenek kaptafakészítőink. Főképpen pedig olyan vállalkozók esetében igaz ez a kijelentés, akik egy adott szakmában dolgoznak, és a gyereküknek csak akkor tudják átadni az évtizedek alatt kialakított ügyfélkört, ha ő hasonlóan jó teljesítményére képes a szakmában, mint az édesanyja vagy az édesapja.

 

Lakatosné Lukács Zsuzsanna, a SEED Alapítvány ügyvezetője a Személyes Vállalkozói Mentorprogram bemutatása során a technikai részletek bemutatásán túl kiemelte, hogy egy ilyen programnak az egyik nagyon lényeges eleme az, hogy a mentor és a mentorált egyaránt továbbépítheti a kapcsolatrendszerét, ami új üzletek létrejöttét is elősegítheti. A Személyes Vállalkozói Mentorprogramban éppen ezért számos eseményt szerveznek, amelyeken egyrészt a mentorok találkozhatnak a mentoráltakkal, másrészt pedig a mentorok találkozhatnak egymással. Ugyancsak a kapcsolatépítést szolgálja, hogy a mentoroknál a jelentkezés feltétele a már eleve meglévő, kiterjedt kapcsolati háló, amelyet a mentoráltjuk sikeres működésének előmozdítása érdekében is tudnak „mozgatni”.

 

Érdekfeszítő előadásában Bedővári Péter, a  Budapest Bank szombathelyi fiókjának vezetője nagyon izgalmas és aktuális témákat járt körül. Előadásának főbb megállapításait egy, a Budapest Bank által végzett felmérésre alapozta, amelyet a hitelintézet 500,  200 millió forintot meghaladó árbevételű, 10-49 főt foglalkoztató kis- és középvállalkozás körében végzett. Ezen vállalkozások döntő többségénél még nem alakultak ki elkülönült vezetői funkciók, így szinte minden irányítói feladat a cégtulajdonosra hárul. Ez többek között annak a következménye, hogy a vállalkozások nagy részét a napi munka során fokozatosan kialakuló működés jellemzi. A megkérdezett cégek vezetőinek 52 százaléka nem tekinti magát tudatosan megszervezettnek: vagyis a jelenlegi struktúra a napi munka során, fokozatosan alakult ki, nem pedig tudatos szervezetfejlesztés eredményeképpen.

 

A vállalkozások több mint felénél jellemző, kisebb mértékű strukturáltság egyik velejárója, hogy gyakran nem alakítanak ki vagy töltenek be külön vezetői pozíciókat az egyes területükre. Ezeket a feladatköröket a tulajdonos, illetve az első számú vezető látja el, akire így egyszerre több kizárólagos feladat hárul. Gazdasági, pénzügyi vezető például csak a megkérdezett vállalkozások mintegy 40 százalékánál van, HR vezetőt pedig csak a cégek 5 százaléka alkalmaz.A tudatos szervezetfejlesztés javíthat a cégek hatékonyságán, ami által több figyelem jutna olyan stratégiai kérdésekre, mint például a munkaerő megtartása vagy a digitalizáció.

 

A generációváltásról, mint a családi vállalkozások előtt álló egyik legnagyobb kihívásról, a fiókvezető elmondta: A hazai kis- és középvállalkozások jelentős részét a rendszerváltás utáni években, azaz 20-25 éve alapították, így a vezetők elérték vagy lassan elérik a nyugdíjkorhatárt. Ennek ellenére a kkv-k viszonylag csekély hányada tartja napirenden ezt a kérdést. Főleg a 100%-ban családi tulajdonban lévő vállalkozások foglakoznak a problémával: mintegy 30%-nál van napirenden, és ebből 17%-nál már meg is kezdték a folyamatot. Szektorok szerinti bontásban nézve a mezőgazdasági vállalkozások járnak élen: 37%-nál merült fel a téma és 15%-nál zajlik az átadás.

 

Az eseményen egy egykori mentorprogramban mentorként részt vevő, és a Személyes Vállalkozói Mentorprogramban is részt venni szándékozó székesfehérvári vállalkozónő, Bácskai Zsuzsanna arról beszélt, mit kap a mentor egy ilyen folyamatban. Mondandóját egy meghökkentő és mélyre mutató mondattal kezdte: „Hiszek abban, hogy mindig azt tanítjuk, amit tanulnunk kell.” Vagyis a mentorálási folyamat kezdetén a mentornak rá kell néznie a saját cégére, alaposan át kell gondolnia a saját vállalkozását, hiszen annak alapján fog irányokat mutatni a mentorált vállalkozónak. A mentornak a vállalkozása kapcsán fontos kérdéseket kell feltennie önmagának. Az utolsó kérdés így hangzik: Ki vagyok én? Azaz a mentorálási folyamat egy önismereti folyamatként is felfogható. Ő maga két mentorálttal dolgozott együtt korábban, és a folyamat hatására mindkét „tanítványa” emberileg és szakmailag is sokat változott. A mentorálási folyamatban ő maga is sok ötletet kapott, és mentoráltjaival, mentortársaival máig tartó kapcsolatot alakított ki. Hangsúlyozta, ezekből a kapcsolatokból üzletek is születhetnek.