Korszerű tudás, változó célcsoportok – Interjú a SEED Alapítvány ügyvezető igazgatójával
Lakatosné Lukács Zsuzsanna tavaly áprilisban vette át a SEED Alapítvány vezetését. Arra voltunk kíváncsiak, hogy az irányítása alatt mi történt a szervezetnél, milyen irányba indult el, merre halad a SEED.
A SEED Alapítvány az Ön számára nem volt ismeretlen, hiszen kuratóriumi tagként, majd később a kuratórium elnökeként jelent volt az alapítvány életében. Az ügyvezető igazgatói pozícióból azonban nyilván más arcát látja a szervezetnek. Milyen ez az arc?
Kuratóriumi tagként, majd később elnökként a SEED stratégiájának kialakításában való irányító részvétel volt a feladatom, így kevésbé láttam bele a szervezet operatív működésébe. Én akkor úgy tekintettem az alapítványra, mint olyan vállalkozásfejlesztő szervezetre, amely egy-egy célcsoport, jellemzően a női vállalkozások életében meghatározó szerepet tölt be. A Budapest Bankkal közös Dobbantó program már ismert volt, igaz, elsősorban azok körében, akik valamilyen szempontból a női vállalkozásokkal, e vállalkozások fejlesztésével foglalkoztak. A szélesebb közvélemény azonban sem magát az alapítványt, sem a női vállalkozók érdekében kifejtett több mint két és fél évtizedes szakmai erőfeszítéseit nem ismerte.
Azt mindig tudtam a SEED-ről, hogy kiváló szakemberek dolgoznak benne és körülötte, akik főleg a női vállalkozások témájában, de több más témakörben is tanulmányokat készítettek, előadásokat tartottak, szakértői véleményeket fogalmaztak meg. Inkább a szakmai műhely jellege volt erős az alapítványnak.
Azt is láttam, hogy a női vállalkozásokon keresztül a családi vállalkozások is megjelentek a SEED munkájában: a női vállalkozók gondjai, problémái között ugyanis számos olyan volt, amely a családi életükkel kapcsolódott össze.
Amikor átvettem az alapítvány vezetését, mélyebben megvizsgáltam, hogy melyek a SEED értékei, mire lehet támaszkodni. Az alap kiválónak bizonyult, az értékek, mint például az emberközpontúság és az ügyfélcentrikusság tartósnak, de arra jutottam, hogy tovább kell lépni. Több új terméket kell kifejleszteni, bővíteni kell a megcélzott ügyfélcsoportok körét, és növelni kell az alapítvány ismertségét. És bár nem az a célunk, hogy a csapból is mi folyjunk, de az igen, hogy a keresési listán kicsit előbbre kerüljünk. Az előző év tehát részben erről is szólt: a nyitásról az új partnerek felé, az új célok kitűzéséről, a célcsoportok kialakításáról. Ezeken a feladatokon fogunk dolgozni a következő három-négy évben.
Milyen új célcsoportokat lát, és milyen új partnerségek kialakítására törekszik?
Kicsit még a női vállalkozásoknál maradva: jóllehet az azok fejlesztésével foglalkozó szervezetek között mindig is volt egyfajta kapcsolat, ez azonban inkább esetleges, véletlenszerű volt. Úgy gondolom, hogy az eddiginél sokkal mélyebb és intenzívebb együttműködésre, a szinergiák megtalálására, a kapcsolatok intézményesítésére van szükség. Nem versenytársként, hanem partnerként tekintek ezekre a szervezetekre, mint például a BPW-re, a PWA-ra, a Nők/ Üzlet/Angyalok Egyesületre, a Magyar Üzletasszonyok Egyesületére, a Jól-Lét Alapítványra és mindazokra, amelyekkel ugyanaz a célunk: esélyt teremteni a nők számára a vállalkozóvá válásra, és segíteni a női vállalkozásokat a piaci versenyben való helytállásban. Sok tízezer ilyen vállalkozás működik Magyarországon, s jó lenne közülük minél többet elérni. Nem kell tehát attól tartani, hogy egymástól vesszük el az ügyfeleket! Már el is kezdtük a közös munkát: a digitális start-up stratégia megvalósítása keretében együtt gyűjtjük össze a női vállalkozások fejlesztésében releváns hazai szervezeteket. Ez jó kiinduló alap a közös fellépésre, továbblépésre.
Új célcsoport számunkra a generációváltás előtt álló családi vállalkozások köre. Ebben a témában nagyon jó kapcsolatot alakítottunk ki a Családi Vállalkozások Országos Egyesületével és annak alapítványával. Ez a szervezet nagy segítséget tud majd nyújtani számunkra egy előkészületben lévő projektben, amelyben mentorokat és mentoráltakat igyekszünk megszólítani és összehozni egymással. A célunk az, hogy legyen olyan széles körben elérhető fórum, ahol a generációváltást sikeresen átélt vállalkozások megoszthatják tudásukat, tapasztalataikat azokkal, akik még ennek az útnak az elején tartanak.
Szintén új célcsoportunk a digitalizáció kihívásaival küzdő kkv-k széles köre. Napjainkban minden a digitalizációról szól, nagyon sok kkv-nak azonban nincsen elképzelése arról, hogy miképpen tudná kihasználni az ebben a folyamatban rejlő előnyöket. Mi ebben próbálunk meg segítséget nyújtani nekik.
Elsősorban ezen a három területen igyekszünk továbblépni és többet, helyenként valami újat alkotni.
A SEED Alapítvány tulajdonosi háttere sokszínű: minisztériumoktól kezdve felsőoktatási intézményen és bankon át vállalkozói érdekvédelmi szervezetekig és szakmai szövetségekig sokféle intézmény képviselteti magát benne. Tervezi-e, hogy az eddiginél jobban kiaknázza az ebben rejlő lehetőségeket?
Mindenképpen tervezem. Úgy gondolom, hogy az új célcsoportok is segítséget nyújtanak abban, hogy az alapítóink is jobban megtalálják a számításaikat az alapítványban. A két kormányzati alapítóval, az Innovációs és Technológiai Minisztériummal, valamint az Agrárminisztériummal már eddig is szoros volt a kapcsolatunk, és most is az. Nagyon örülnék, ha a vállalkozói érdek-képviseleti szervezet és szakmai szövetség alapítóink is jobban meglátnák a bennünk rejlő lehetőségeket. Példaként említeném a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségét, amely szintén foglalkozik a családi vállalkozások generációváltásának problémáival, valamint tagvállalatainak a digitalizáció jelentette kihívásokra való felkészítésével. Miért ne működhetnénk szorosabban együtt ezeken a területeken? Erről egyébként már tárgyaltunk is a főtitkár úrral, és pozitív volt a fogadtatás. Hasonló kooperáció kialakítására törekszünk egyéb alapítóinkkal is, például a Merkantil Bankkal vagy a Corvinus Egyetemmel.
Kilenc hónap ügyvezetés után miben látja a SEED erősségeit, gyengeségeit?
Amikor kuratóriumi elnök voltam, négy fő dolgozott az alapítványnál; most nyolc munkatársunk van, és szerződéses együttműködésben állunk mintegy 20 szakértő partnerrel, akik segítenek a céljaink megvalósításában. Ez a kör rendkívül széles kompetenciával bír, sok területen képes szolgáltatni, és ez nagy erőssége az alapítványnak.
A másik erősségünk maga az alapítói kör. A többi civil szervezettel szemben lényeges előnyünk, hogy erős kormányzati beágyazottság mellett vagyunk jelen a piacon. Ez azért fontos, mert tudjuk azt, hogy a kormányzat milyen irányban kívánja fejleszteni a szektort, és ezt közvetítjük a piac felé a termékeinken keresztül. Ezt kevesen tudják utánunk csinálni.
Gyengeségünknek tekintem, hogy miközben a piacon is szolgáltatunk, akarva, akaratlanul versenytársává válunk olyan tanácsadó cégeknek, amelyek valóban piaci alapon jöttek létre és működnek. Rugalmasak, az árszabásuk jobban illeszkedik a piaci folyamatokhoz, a tevékenységük nem korlátozódik bizonyos célcsoportokra és így tovább. Mi olyan célcsoportokat próbálunk meg elérni, amelyeket a piac nem tud hatékonyan fejleszteni, és amelyek a szolgáltatások piaci árát nem tudják megfizetni. Ugyanakkor fejlesztésük nemzetgazdasági érdek, a bennük rejlő gazdasági potenciál mérhető. Ezekre a vállalkozói szegmensekre szabott programokat mi is akkor tudjuk jól megvalósítani, ha támogatókat szerzünk hozzájuk. Ebből is látszik, hogy piaci alapon nagyon nehéz bevételeket generálnunk. Szükséges, hogy a segítségünkre legyenek az alapítóink, a támogatók, akiknek ugyanazok a céljaik, mint a mieink.
Az tehát nem cél, hogy előbb vagy utóbb tisztán piaci alapon működjön az alapítvány?
Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy jelenleg sem kapunk a működési költségeinkre kormányzati támogatást, és nem is pályázunk ilyenekre, például a Civil Alapnál. Célunk, hogy a létünk ne pályázati forrásokon múljon, és folyamatosan legyenek olyan programjaink, amelyeket a piac érdemesnek tart a finanszírozásra részben támogató szervezetek, részben maguk a vállalkozók oldaláról.
Az ön vezetése alatt mennyire lesz jelen a SEED a nemzetközi színtéren?
A SEED mindig is erős volt a nemzetközi szakmai kapcsolatok ápolásában: vállalkozásfejlesztési módszertanokat adaptált, nemzetközi partnerekkel közösen fejlesztett módszertant, például a vállalkozói mentorálás módszertana is ilyen együttműködés keretében alakult ki. Azután ezt olyan jól alkalmaztuk és fejlesztettük tovább, hogy a lengyelek átvették tőlünk. Azt szeretném, ha a nemzetközi aktivitásunk a jövőben sem hagyna alább. Jelenleg a legerősebb nemzetközi kapcsolódásunk a Climate-KIC nevű szervezeten keresztül valósul meg, amelynek tagszervezete vagyunk. Ez az együttműködés főleg klímainnovációs, fenntarthatósági projektekben ölt testet. Februárban fogunk találkozni a kelet-közép-európai régió vezetőjével, hogy áttekintsük, milyen érdekes, fejlesztésre érdemes témák merülhetnek fel a térségünkben.
Öt év múlva hol látja a SEED-et?
A vízióm szerint az alapítvány öt év múlva három fő tevékenységet fog folytatni. Amikor átvettem az ügyvezetést arról beszéltem, hogy szeretném, ha a SEED módszertani, kutatási központtá válna. Ez az elképzelésem azóta sem változott, sőt… Szeretném, ha a szervezet öt év múlva meghatározó szerepet töltene be vállalkozásfejlesztési módszertanok kidolgozásában, adaptálásában. Nagyon örülnék, ha a vállalkozók úgy tekintenének a SEED-re, mint az innovatív, a kornak leginkább megfelelő vállalkozásfejlesztési módszerek legjobb ismerőjére.
Az is elégedettséggel töltene el, ha a többi, vállalkozásfejlesztéssel foglalkozó szervezet is úgy tekintene ránk, mint akikkel érdemes együttműködni. Mert jó programokat viszünk, mert jó dolgokat találunk ki. Kormányzati felhatalmazással elkezdtünk dolgozni egy, a vállalkozásfejlesztési szolgáltatásokkal szemben támasztható minőségi követelményeket meghatározni képes rendszer kialakításán. Ennek a projektnek további célja a vállalkozói ökoszisztéma szereplői közötti szinergiák feltárása, jobb és hatékonyabb együttműködésük kialakítása. Illetve az is, hogy a vállalkozói igények eljussanak a – vállalkozásfejlesztő szervezeteken át – kormányzathoz, és szülessenek is rájuk válaszok. Tehát ezt a híd szerepünket szeretném erősíteni.
Végül tovább szeretném erősíteni a SEED piaci alapú tevékenységét, a képzéseink, tréningjeink mellett sikeresen megvalósítani, majd fenntarthatóan működtetni az idén februárban induló a vállalkozói mentorálást, és a vállalkozói inkubációs piacon is szeretnék minőségi előrelépést elérni a SEED-del.
Bognár Károly